A számlázási teendőkkel kapcsolatos tudnivalók ismertetését a számla adattartalmával folytatjuk. A számla kötelező adattartalmát az Áfa tv. 169. §-a határozza meg, amelyből a minimum kötelező elemeket (pl. kibocsátó neve, címe, adószáma, vevő neve, címe, dátum, tevékenység stb.) a számlatömb, számlázó programok tartalmazzák. A következőkben olyan tételekre szeretnék kitérni amelyek kitöltése nem olyan nyilvánvaló, némi magyarázat szükséges hozzájuk.
Egy ügyvéd szakmai sikerek mellett természetesen anyagi sikerekre is vágyik, hiszen mindannyian pénzből élünk. Ezért – főleg a kezdetekkor – örömteli pillanat amikor munkánk jól megérdemelt ellenértékét átvehetjük. De hogyan bizonylatoljunk? Milyen bizonylatot és milyen tartalommal kell ilyenkor átadni? Erre a kérdéskörre próbálok útmutatót adni, különös tekintettel a változó jogszabályi környezetre. Az útmutató ezen első részében a számlaadási kötelezettség és ennek teljesítése kerül előtérbe.
Az ügyvédi iroda alapítása kapcsán átélt izgalmak nem értek véget az adószám kiváltásával, a rendszer újabb kihívások elé állított. Jogászként a jogszabályok értelmezése és alkalmazása a feladatom, ezért úgy tartottam, én egymagam is eleget tudok tenni a különböző bejelentési kötelezettségeknek, a hozzájuk tartozó adatlapok révén.
Szembesülve a különböző adatlapokkal, elsőre eltökéltségem meggondolatlanságnak tűnt, de végül is rájöttem: csak rutin kell hozzá.
Gyakorlati évek, vizsgadrukk, áttanult éjszakák, sok izgalom és végül: sikeres vizsgasorozat.
Mindezek után, kipihenve az izgalmakat, újabb válaszút előtt álltam: most aztán hogyan tovább? Merthogy az ügyvédi pálya a választott út az világos, de miként, az még tisztázandó.
A kártérítési felelősség, a szerződéses jogviszonyok, a tulajdonjog változásaira hívták fel a figyelmet a 2014 márciusában hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv kapcsán a Complex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által szervezett rendezvény előadói.
